Miután kicsit csömöröm lett a csajos, romantikus, erotikus és egyéb rózsaszín világban játszódó történetekből, elkalandoztam egy egészen sötét világba és nem bántam meg!
Tartalom: Óvakodj a Tövisek Hercegétől…
Kilencévesen végignézte, ahogy anyját és öccsét meggyilkolják. Tizenhárom évesen már egy vérszomjas rablóbanda vezére.
Tizenöt évesen király akar lenni…
Elérkezett az idő, hogy Honorous Jorg Ancrath herceg visszatérjen a várba, amelynek egykor hátat fordított, és elvegye, ami jog szerint őt illeti. Mióta egy tüskebokor tövisein vergődve végig kellett néznie, ahogy Renar gróf emberei lemészárolják anyját és kistestvérét, Jorgot pusztán a harag vezérli. Élet és halál számára csak játszma – és nincs vesztenivalója.
Ám atyja várában ármány leselkedik rá. Ármány és fekete mágia. Bármennyire megingathatatlan is az akaratereje, legyőzheti-e egyetlen fiatalember az elképzelhetetlen hatalommal bíró ellenséget?
Vélemény: Dark fantasy, mely érdekes módon elsőre nem teljesen beazonosítható korban játszódik. Sokáig a sötét középkorra tippeltem, a lovak, várak, királyok miatt. De aztán egyszer csak érdekes szavak ütötték meg a szemem, mint Shakespeare, plasztiklap, neurotoxikológia... Ezek után már egy nagy világégést követő jövőbeli Föld képe jelent meg előttem, ahol a mágia mellett a holtak is utat találtak maguknak ebbe a bűzös korba.
Jorg herceg 14 éves és saját zsivány csapatával járja a vidéket, miután 10 évesen elhagyta apja várát. Miközben hazafelé veszi útját, visszaemlékezéseiből kiderül, hogy hogyan is harcolta ki a tekintélyét idősebb, erősebb, tapasztaltabb társainál fiatal kora ellenére. Utazásai során nem lett a gyermekből kedves ember, gyilkolt, fosztogatott, erőszakoskodott amerre járt, bárkit feláldozott, ha a célja úgy kívánta. Sokat megélt, gyors gondolkozású, okos, egy mai 14 éveshez képest talán koravénnek mondanám és egy jó nagy adag bizonyítási vágy is szorult belé.
Bevallom, Jorg bármennyire egy könyörtelen, kíméletlen szemét, azért én kedveltem őszinteségével, hitelességével.
A könyvben sok harc van, erőszakosság, durvaság, de azért nem tocsog eltúlzottan a vérben, viszont kellően pörgősen van megírva, hosszú leírásoktól mentesen. Olvasás közben sokszor eszembe jutott a Trónok harca, vagy akár nagy kedvencem, Brent Weeks: Éjangyala, melyek hasonló hangulatúak.
Lawrence nagyszerűen megírta a karaktereket, főleg a főbb szereplőkét és nagyon látványos, ahogy szinte érezni a koszos emberek szagát, a város mocskát...
A könyv egy sorozat első darabja, de akár önmagában is megállná a helyét. Azért várom a folytatást...
"A gyűlölet akkor is életben tart, ha a szeretet kudarcot vall."
"Van fantáziám, de érzelmet festeni atyám kőarcára akkor sem csekélység."
Értékelés: 5/5
Nyelv: magyar
Kiadó: Fumax
Kiadás éve: 2012
Fordító: Gy. Horváth László
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.