Sylvia Day számomra egy x-akta. Tisztában vagyok a sikereivel, hogy New York Times bestseller-listás író, hatalmas rajongótáborral, számomra mégis nagyon középszerű. Tudom, a titka az erotikában rejlik, de olvastam pár hasonló könyvet és még ma sem értem, miért futtatják annyira…

A sablon történeteket, a sablon karaktereket mindenki utálja. „Jaj ne! Már megint egy ilyen sztori!” - sikítunk fel, mikor egy ezerszer hallott fordulatot vetítenek előre akár egy filmben, akár egy könyvben. Aztán persze néha meglepődünk, mikor a történet kiagyalói rántanak…

Egészen véletlenül került a kezembe ez a könyv, úgyhogy senki ne ijedjen meg, hogy az év első könyv véleményezése majd előre vetíti, hogy mi lesz még itt idén. Nem!!! Ez csak egy kitérő, amit a jövőben valószínűleg többször nem ejtek meg. Ugyanakkor nem tudok szó nélkül…

Ciki vagy sem, de bevallom őszintén, hogy lassan (nagyon lassan!) a 4. X felé közeledek és Szent Johanna Gimi fan vagyok! Imádtam az összes kötetet, kétszer is kiolvastam az egészet egymás után. Mivel számomra nagy élmény volt, ebből egyenesen következett, hogy félve vártam Leiner…

Ezt a könyvet, ha 25 évvel fiatalabb lennénk, akkor biztos imádnám... Most viszont csak nagy nehezen végigrágtam magam rajta, pedig nem szokott gond lenni, ha nem a saját korosztályom szerepel egy történetben. Sőt! Általában a szereplőkkel fiatalodok. ;) Tartalom: Hat felejthetetlen…