Jelen kritikám lehet megint ömlengésbe megy át, de ígérem igyekszem, picit objektív lenni.;)

Szóval, egy dologra most már biztos jó volt ez a könyv, méghozzá arra, hogy igazoljam magamnak, amit már idáig is sejtettem: disztópia fan vagyok. ;)
Nekem mindegy, ki írja, ki a főszereplő, mindegyik szerelem. Pedig ennél komorabb és szomorúbb műfaj kevés van. Az egész világ romokban, általában teljesen negatív jövőképpel. Szokatlan államformával. A nép rendszerint nyomorúságos, erőszakos, elnyomásban él. A kiváltságos élet, csak egy maroknyi elitnek adatik meg. Az önkényuralmi rendszer él és virágzik.
S én mégis zabálom az ilyen jellegű könyveket, mert egyszerűen letehetetlenek.

Tartalom: A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe. A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk. Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait.



Vélemény: Mint az a tartalomból kiderült, Amerika nagy része víz alatt van. Észak-Amerika kettészakadt Köztársaságra és Kolóniákra. A trilógia első része egyértelműen a Köztársaság területén játszódik, ami egy igazi katonai társadalmat mutat be. A Köztársaság a Kolóniákkal áll hadban, a szárazföldért harcolnak. A Köztársaság élén az Első polgár áll.
Röviden felvázolva, úgy áll a helyzet, hogy a nép nagy része mély szegénységben él, valamilyen gyárban gályázva, vagy a hadsereg szolgálatában fizikai munkát végezve. Rengetegen élnek az utcákon, sokaknak ennivalóra se futja. Ők a szegény szektorokban laknak, ráadásul ezen a környéken rejtélyes járvány is tizedeli őket.
A gazdagok, vagyis a magas rangú katonák, rendfenntartó erők, szenátorok pedig a gazdagabb szektorokban élik mindennapjaikat. Normális, élhető körülmények között, nem nélkülözve. A gazdagok gyerekei katonai iskolába járhatnak. A cél, hogy jó katonákat neveljenek ki. Aki nem elég erős, okos, gyors (satöbbi), arra igazából nem tartanak igényt.

June szerencsés, ő a Rubin szektorba született. A gazdagok között él, százados bátyjával, Metiasszal, akit mindennél jobban szeret.
15 éves csodagyerek, a Köztársaság nagy reménysége. Az egyetlen, aki a Próbát maximális 1500 ponttal végezte, nagyon okos, nagyon gyors, rendkívüli analizálós képességgel. Szóval a lány előtt fényes jövő áll.



Day szintén 15 éves, de az élete, tökéletes ellentéte June-énak. Ő az egyik szegény szektorban, a Lake sikátorában bujkál. Titokban a családjáról és egy 13 éves kislányról gondoskodik, aki mellé szegődött. Az egyetlen ember, aki tudja az otthoniak közül, hogy él, az a bátyja. A Köztársaság nagy erőkkel keresi, de a nevén kívül semmit sem tudnak róla. Nincs ujjlenyomata az adatbázisban, még azt sem tudják, pontosan hogy néz ki. A Köztársaság körözvényén is mindig más valaki arcképével keresik. Lopásból tartja fenn magát, de többnyire csak élelmet, gyógyszert és azt vesz el, amire feltétlen szüksége van. Day 10 évesen a Próbán megbukott, „munkatáborba” küldték. Édesanyja és öccse azóta halottnak hiszi. Rendkívül okos, gyors, azzal lett híres, hogy a katonák elől mindig meg tud lépni, többször tört borsot a hadsereg orra alá, vagy rongált meg Köztársasági gépeket, belőle lett a legkeresettebb bűnöző.



Egy napon June bátyját Metiast megölik az utcán, a gyanúsított Day lesz. June bosszút esküszik és megfogadja, hogy megtalálja és megöli Metias gyilkosát. Így June beépül a Lake szektor bűzös, mocskos szegénynegyedébe.
De egyikük sem számít arra, hogy az addigi életük fenekestül felfordul. June, hamarosan olyan információk birtokába kerül, ami alapjaiban rengeti meg a hitét a Köztársaságban. Döntések, kérdések sora áll előtte, kiben, miben higgyen? Kiben bízhat? Ki mellett álljon ki?

A történet váltott szemszögben íródott, egyszer June, egyszer Day gondolatait ismerhetjük meg. Nagyon szerettem ebben a formában ezt a könyvet; nem emlékszem, hogy valaha olvastam váltott szemszögben disztópiát.



Rendkívül fordulatos sztori, folyamatosan pörögtek az események, állandó feszültségben voltam, valamelyikük miatt mindig aggódtam. Nekem June és Day is nagyon hamar kedvenc karakter lett. Day talán hamarabb belopta magát a szívembe, de ő egy csupa szív fiú, akiben annyi érzelem rejtőzik, annyira melegszívű. Imádni való főhős.
June sokkal keményebb elsőre, de nekem azért tetszett ez a „kemény csaj páncél”, főleg, hogy szépen lassan megmutatkozik Day mellett milyen is valójában. A romantikus szál a könyvben nem hangsúlyos, de minden leírt szó úgy tökéletes ahogy van; mindamellett ezek a meghitt pillanatok olyan csodásak, hogy olvasás közben az ember lánya elfelejt levegőt venni. ;) Egyszerűen olvadoztam, amikor ezeket a sorokat olvastam.
YA könyv, szóval egy szenvedélyes csóknál többről nincs szó soha, de a leírt gondolatok, a vágy, érzés, érintés bemutatása nagyon szép volt. Le a kalappal Marie Lu előtt, fantasztikusan ír.



Az első részbe konkrétan szerelmes voltam. (Azért az fontos lehet, hogy nem igazán tudtam semmit erről a trilógiáról, teljesen véletlenül akadt a kezembe. Általában, ha nincs elvárás, az mindig pozitív élményt szül nálam. De aztán utána olvastam, és ahogy látom nem csak itthon, de külföldön is nagyon szeretik ezt a sorozatot.) Szóval ott tartottam, hogy egyik este érdekességképpen beleolvastam, és egyszerűen beszippantott.
A Legendát 1 nap alatt kiolvastam, nem tudtam letenni.
A második résszel kapcsolatban már voltak fenntartásaim, féltem, hogy nem lesz olyan lebilincselő, elveszti a varázsát, de nem így lett, az is nagyon tetszett. Nem tudom eldönteni melyik jobban.
A Prodigy-ben már több szó esik a Kolóniákról, sőt rövid ideig ott is zajlanak majd az események. Több „miért” kérdésemre is választ kaptam, főleg arra, hogy miként alakult ki a Köztársaság és a Kolóniák. Kik mozgatják a szálakat a háttérben a Patriótáknál. És ha nem lennének egyébként is eléggé összezavarodva szegény hőseim, még egy nagyon finom szerelmi háromszög vagy négyszög is körvonalazódni látszik. (Itt meg kell jegyeznem, utóbbinak nem örülök, de itt valahogy nem zavart, mert nem hangsúlyos. Anden egyébként számomra soha sem lesz olyan szimpatikus, mint Day. Ennyi! ;) )
Ha már azt boncolgattam az előbb, hogy ki a szimpi és ki nem, akkor egyértelmű, hogy Day az abszolút kedvenc, Junet is szerettem. Nagyon jó karakter egyébként mindkettő. Okosak, értelmesek, jól vitáznak, jól érvelnek, logikusan gondolkodnak.
Nem igazán szeretem, ha a könyvekben a párok vitáznak, mert az egyik fél ilyenkor tökre hülye, a párbeszédek csapnivalók többnyire. Látszik, hogy mondvacsinált, átgondolatlan hiszti sokszor az egész, néha nem több, mint töltelék betűk halmaza. De itt olyan klasszul vitáznak (a második részben/Prodigy/földalatti búvóhelyes jelenet), hogy még élveztem is.

Az egyetlen bajom a sorozattal, hogy a szereplőket koravénnek éreztem, tudom ez egy más világ és egyebek, de akkor is. Egy 15 éves fiú vagy lány nem ilyen éretten gondolkodó ember. A tetteik, gondolataik, beszédük egyértelműen fiatal felnőttekre jellemző. De ezt azért meglehet szokni és egy idő után nem is foglalkozik vele az ember.
Így aki ódzkodik a YA kategória miatt, annak is ajánlom, mert nem gáz, hogy 15 évesek a szereplők, egyáltalán nem gyerekes a sztori.

Óóó igen ... és a lényeg: kivételesen most megérdemlek egy „okosvoltálTimike” vállon veregetést, mert akkor kezdtem ebbe a remek trilógiába, amikor befejező rész nem sokára megjelenik. Ha 1 évet kellene várnom a folytatásra, lehet megreccsennék.
Úgy lett vége, hogy sírhatnékom volt. De tényleg … ;)

Értékelés: 5 */5

Nyelv: magyar
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Kiadás éve: 2012, 2013
Fordította: AncsaT