Örülök, hogy van egy könyvimádó barátnőm, aki mindig felhívja a figyelmem a jó olvasnivalókra. Az alábbi könyv is ilyen. Nem vártam tőle semmit, csak egyszerű kikapcsolódást, szórakozást. Viszont többet kaptam, mert nagyon tetszett a történet, a főszereplőket pedig rögtön a szívembe zártam.
Egyszerűen odavagyok a mutáns, különleges képességű karakterekért … ;)

Fülszöveg: Mikor egy idegen fiú száguld le a patak melletti töltésen, és épp a lába előtt ér földet, a tizenhét éves adrenalinfüggő Deznee Cross úgy dönt, kihasználja a lehetőséget, hogy felbosszantsa apját, ezért hazaviszi a titokzatos, jóképű, jégkék szemű srácot. De valami nem stimmel Kale-lel. Dez cipőjét hordja a zuhany alatt, lenyűgözik az olyan tárgyak, mint egy DVD, vagy egy váza, és mintha attól tartana, hogy a lány egy érintésétől elporladna. De egyszer csak megjelenik Dez apja, fegyverrel a kezében, és jóval többet tud Kale-ről, mint kellene. Dez rájön, hogy sokkal több van a fiúban – és az apja „ügyvédi irodája" is más – mint az elsőre látszott. Kale a Denazen részvénytársaság rabja volt – egy szervezeté, amely összegyűjtötte a „különleges" gyerekeket, akiket csak a Hatosnak neveznek, hogy fegyverként használja őket, egy egész életen át. Á, igen, és az érintése? Az halálos. Dez és Kale mindenre elszántan csatlakozik a Hatoshoz, hogy legyőzzék a Denazent, mielőtt azok kapják el őket és Dez apja rájön a legnagyobb titokra. A titokra, melyet Dez egész életében meg akart óvni. A titokra, melyért Kale ölne, hogy megóvja.

Véleményem: Történetünk főhőse Dez, mint ahogy a fülszövegben is olvasható igazi adrenalinfüggő tizenhét éves lány, akit leginkább az tesz boldoggá, ha jól felbosszanthatja az apját. S miért? Mert ilyenkor, ha csak néhány percre is, de kivívja apja figyelmét. Dez vad és féktelennek tűnő csaj, imád gördeszkázni, fiús dolgokat csinálni, de igazából egy érzelmes, gyengéd lélek, igazságérzete erős, eltökélt típus, nem az a nyafogós fajta. Nagyon, szerettem ezt a lányt. (Már úgy untam a „szűz vagyok és baromi naiv” hősnőket, akik egész nap azon agyalnak, hogy „Megcsókolt, ez most mit jelent? Kedvel?”)

Kale pedig olyan hős pasi, amilyenről még tényleg nem olvastam. Erős, jóképű, éles eszű - oké ez már mind megvolt - de ő egy édes, gyermeki lélekkel megáldott fiú. Annyira cukin tud viselkedni, a dialógusai pedig imádni valók, amit gondol, érez kimondja.
Ereje és képessége megkérdőjelezhetetlenül védelmezővé teszi, aki bármikor feláldozná magát Dezért.
Valahol ő is sérült lelkű főhős, hiszen éveken át fogságban élt, a külvilág dolgaitól elzárva, még az emberekről sem tud igazán semmit. Nem véletlen, mennyire lenyűgözi őt a Dezzel való ismerkedés. ;)
A múltja szomorúsággal töltött el, Kalet úgy használták, mint egy tárgyat/fegyvert csakis gyilkolásra. 
Kale legjobb jelenetei azok, amikor ismerkedik a külvilággal, Dezzel, az érintéssel, az érzéseivel. Ahogy rácsodálkozik dolgokra, ahogy elvarázsolja egy puszi ... ezek mind mosolyt csaltak az arcomra.
Szerettem, hogy nem komplikál túl semmit, mert ő soha sem élt olyan életet, hogy ezt kellett volna tennie. Ha mond valamit, azt mindig őszintén is gondolja. Viszont egy percig sem éreztem ettől bunkónak. Gyermeki lélek, egy csodás testbe csomagolva, aki oda van ezért lányért. Hm … tök jó volt olvasni a közös jeleneteiket. :-D

A könyv első pillanattól fogva pörgős, gyors tempójú történet. Lendületes, fiatalos írásmódja van, ezáltal letehetetlen olvasmány. Folyamatosan az események sűrűjében éreztem magam, ebben a könyvben mindig történik valami. Humoros, szarkasztikus párbeszédekkel tűzdelt, utóbbiban Kale nagyon jeleskedik. :-D

A karakterek szerintem jól vannak ábrázolva, vagy legalábbis ezzel nem volt gondom.

Nagy vonalakban a sztoriról: Dez és Kale teljesen véletlenül botlanak egymásba. Dez éppen hazafelé indul az erdőn át egy „buliból”, amikor Kalelel találkozik. A lány rögtön tudja, hogy ez a fiú nem a szokásos esti sétáját tartja, hanem üldözik. Az üldözőit később rossz irányba tereli, ezzel is segítve Kalenek a szökésben. A fiút hazaviszi, persze csak azért, hogy az apját bosszantsa, ám a terve másképp sül el, mint ahogy gondolta. Az apja nem úgy reagál, mint egy aggódó apuka, ha egyetlen kicsi lányát egy idegen fiúval találná az éjszaka közepén.
Mint kiderül Dez apja nem az, akinek mondja magát, így Dez és Kale menekülni kényszerülnek. A lány semmit sem tudott arról, mi zajlik a városban. A Hatosokról sem hallott azelőtt soha, így nevezik a különleges képességű embereket.
Kale is Hatos, az ő képessége a halálos érintés, minden ami élő (növény, állat, ember) elpusztul, ha megérinti.

A történetről bővebben nem szeretnék írni, mert mint írtam, pörgős és élénk leírásokkal tarkított könyvről van szó, nehéz is lenne, meg spoileres!

A Touch - Érintés a Denazen sorozat első része és a Könyvmolyképző gondozásában elméletileg még ebben a hónapban megjelenik a folytatás Toxic - Mérgezés címmel.
Kíváncsi vagyok rá, mert az első rész vége sok meglepetést tartogatott ... még mindig nem tudom, kiben bízhatnak hőseim. Aztán ott volt a végén az összecsapás, vagy Kale életének megmentése, amit csak egy titokzatos csere miatt tettek meg Deznek. És ahogy olvastam a folytatás fülszövegét, nem semmi mit kértek cserébe …
Ááá, már alig várom, hogy olvashassam, mert ez egy kedvemre való sorozat. Nem volt kiszámítható, pont ahogy én szeretem. :-)

Szóval csak ajánlani tudom, ha még nem olvastátok ne hagyjátok ki.
Nyaraláskor ez a könyv is jól jöhet majd a strandon. :-)

Értékelés: 4,5 / 5

Nyelv: magyar
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2013
Fordította: Lánc Brigitta