Sokunknak ismerős lehet az a szitu, amikor vendégségben diszkréten elkezdjük stírölni a házigazda könyvespolcának tartalmát. (már ha van ;))

Én legutóbb éppen anyum szobájában a legkisebb lányom altatásakor szúrtam ki ezt a történelmi romantikus regényt. Percekig tartó „szemezés” után leemeltem a polcról és meglepődve konstatáltam: könyvmolyképző, aranypöttyös. Jé, anyu ilyeneket olvas?
Gondoltam beleolvasok … Jól tettem!

Tartalom: Egy igazi lady nem szivarozik, a lovat nem férfimódra üli meg, nem foglalkozik vívással és nem is párbajozik. Ezenkívül nem lő pisztollyal és nem kártyázik férfiklubban.

Lady Calpurnia Hartwell mindig betartotta ezeket a szabályokat, de végül is mi értelme volt ennek? Még mindig nincs férjnél és enyhén szólva elégedetlen a helyzetével. De most megfogadta, hogy megszeg minden szabályt és végre élvezni fogja az életet!

De ahhoz például, hogy végigtáncoljon egy bált vagy szenvedélyesen csókolózzon, kell egy megfelelő partner is. Egy olyan férfi, aki mindent tud a szabályszegésről. Például az elbűvölően vonzó Gabriel St. John, Ralston márki, akinek épp olyan rossz a híre, mint amilyen bűnös a mosolya.

Ha Lady Calpurnia nem vigyáz, akkor éppen a legfontosabb szabályt fogja megszegni: akik az élvezeteket keresik, azoknak soha nem szabad reménytelen szerelemre lobbanniuk.

Vélemény: Amennyire szeretem a romantikus könyveket, annyira nem szoktam történelmi romantikust olvasni. Magam sem tudom miért, talán ez idáig nem vonzott. Bizton állíthatom ez a jövőben másképp lesz. Egyszerűen felüdülés volt ebben a stílusban olvasni a szerelemről, barátságról, titkos randevúkról, bálokról, vágyakról, erotikáról. Arról, hogy mit jelent egy nemesi születésű lánynak, azon döntése, hogy titokban egy kis kalandot szeretne csempészni a szürke hétköznapokba? Egyáltalán mi számít kalandnak a 19. században? Mit jelent ebben a korban, ha egy hölgy 28 évesen még hajadon? Arról, hogy milyen szigorú szabályok szerint kell élniük a nőknek, miközben a férfiaknak annyi minden megengedett.
A csábítás kilenc szabálya mindezekre választ ad, magával ragad, és egyszerűen nem enged. Letehetetlen könyv, nagyon tetszett.

A történetünk főhőse Lady Calpurnia Hartwell Allendale grófjának legidősebb leánya. London egyik előkelő és befolyásos családjának gyermeke. Minden tökéletesnek tűnik az életében, egy dolgot kivéve: vénkisasszony. Nem mintha nem lett volna már kérője, de mind olyan akit Callie egyáltalán nem akart férjnek. Reménytelenül hitt a szerelemben és romantikus lelke az igazira várt. Callie rendkívül kifinomult és okos hölgy. Egy igazán szerethető karakter. Évek óta nem éreztem ilyet, de annyira tudtam azonosulni a hősnővel. Talán azért, mert kivételesen nem egy szépségideállal volt dolgom. Hanem egy átlagos kinézetű, felnőtt korú, hús, vér nővel. Nem látta magát csinosnak, inkább szürkének és unalmasnak. De ahogy haladunk a történettel ez a nő egyre inkább szépül és kivirul. S persze mi olvasók is egyre több információt kapunk róla. Például: nem kövér, hanem inkább telt karcsú, kerek csípővel, picit talán nagyobb mellekkel. Unalmasan barna haja és szeme sem olyan átlagos, mint gondolja, mert ha ráesik a fény mahagóni színben tündököl. Sziporkázó humora mellett, kifogástalan a jó híre.
Mégis a férfiak nem keresik a társaságát, nem kérik fel táncra. Egyszerűen maga is elhiszi, hogy ez már nem fog változni, így fog végérvényesen megöregedni. Számára a bálokon csak a terem szélén ácsorgás és a pletykálkodás marad. Ebből a szörnyű állapotból nem szándékosan, de a testvérei rázzák föl. A bátyja azt mondja neki, hogy ne vegye annyira komolyan az életet és nyugodtan vállaljon fel valami kalandot, persze szerintem maga sem hiszi, hogy milyen lovat ad a lány alá. Aztán a húga és vőlegénye beszélgetését hallgatja ki, akik szerint Callie egyik legnagyobb hibája, hogy tétlen és élhetne más életet is. 

És ekkor a lány összeállítja a maga kis listáját, arról, hogy milyen kalandokat szeretne véghezvinni:

1. Szenvedélyesen megcsókolni valakit
2. Szivarozni és whiskyt inni
3. Férfinyeregben lovagolni
4. Vívni
5. Elmenni egy párbajra
6. Pisztollyal lőni
7. Kártyázni (férfiklubban)
8. Végigtáncolni az egész éjszakát egy bálon
9. Úgy öltözni, hogy szépnek tartsanak, csak egyetlenegyszer


A hősnő egy igazi hős nélkül mit sem ér, ugyebár? Így bemutatom azt a férfit, aki nekem a top 5 könyves álompasik közé is bekerülne, ha lenne ilyen listám :-) Ő Gabriel St. John, Ralston márkija. Aki egy ízig-vérig úriember, intelligens, vonzó, nemesi származású, gazdag. Mégis róla is valahogy az elején más képet próbálnak elültetni a fejünkben. Mint például: durva a modora, megrögzött élvhajhász, aki után epekednek a nők, szeretőinek száma végtelen, házasodni nem akar, főleg szerelembe esni.

S, hogy Callei és Gabriel ez a két teljesen különböző ember, mégis hogyan kerülnek egymással kapcsolatba? Ebben nagy szerepe lesz Callie listájának.

A kalandokról még annyit, hogy egyszerűen imádtam ezeket a részeket, izgalmasak voltak, néha viccesek. Sziporkázóak a párbeszédek. Olyan jókat nevettem olvasás közben, és persze végig izgultam, hogy jaj, le ne bukjon, ki ne derüljön … mert akkor oda a lány jó híre. (az én kedvenc Callie kalandom a vívós jelent volt, ott sokat kuncogtam magamban, de a többi is szórakoztató volt.)
A mellékszereplők is nagy jók voltak, főleg a testvérek (mindkét családnál) egy karakter sem volt ellenszenves, ritka nálam az ilyen.
Callie és Gabriel csodálatos karakterek, nagyon szeretni valók és hihetetlen fejlődésen mennek keresztül.

Személy szerint hiszek abban, hogy ha egy nő megtalálja az igazit/élete párját kivirul és megszépül. A kor előrehaladtával tapasztaltabb lesz, tudja mit akar. Idővel kialakul a stílusa, ráérez arra, hogy mi áll jól rajta, miben érzi jól magát. Tudja és ki is mondja, mire van szüksége egy férfitől. A testi szerelemben pedig csak érett fejjel tudnak igazán adni egymásnak a felek.

Egy szó, mint száz, ha le akarnám szűrni a tanulságot, akkor az lenne, hogy higgyünk és bízzunk magunkban. Amit gondolunk magunkról valóra válhat, mint jelen főhős esetében is, ha azt mondogatom, hogy ronda vagyok, akkor az is leszek és senki sem fog szépnek látni. Szóval próbáljunk meg pozitívan tekinteni önmagunkra.

Nagyon hiteles és életszagú volt ez a regény, igaz mindez az 1800-as évek Angliájából.
Csak ajánlani tudom, olvassátok el ;)

Értékelés: 5*/5

Nyelv: magyar
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2013
Fordította: Hetesy Szilvia