Egy-két napot adtam magamnak, hogy ülepedjen a sztori, mert úgy éreztem, elsőre csak negatívan tudnék véleményt alkotni a könyvről. Sajnálom, de amikor az utolsó sorokkal is végeztem és félretettem a polcra, volt valami hiányérzetem ... nem beszélve arról a furcsa déjá vu érzésről. Hééé, én ezt már olvastam :-DDD
Na jó, persze nem így van, de kísértetiesen hasonlított a sztori a Szürke ötven árnyalatához.
Tény és való, voltak hasonlóságok, de azért a sztori mégis más és bizony nem bánom, hogy vártam a posttal ... Kellett ez a 2 nap,  :-)

Fülszöveg: Gideon Cross olyan erővel lépett be az életembe, mint a sötétségbe hasító villám…

Ez a gyönyörű, sugárzó férfi maga volt a fehér izzás. Soha eddigi életemben senki és semmi nem vonzott még ilyen ellenállhatatlanul. Úgy vágytam az érintésére, mint drogos a napi adagjára, bár éreztem, hogy elgyengít, mégsem tudtam, nem is akartam ellenállni. Sérült és törékeny lettem, ő pedig oly könnyedén megtörte az ellenállásomat, és áthatolt az eddig kemény páncélon…

Gideon birtokában volt a tudásnak. Megvoltak a maga démonai. Egymás tükörképeivé váltunk, visszavetítve a másikra legbensőbb világunkat, legmerészebb vágyainkat…

Szerelme megbéklyózott, átformált, és én csak azért esedeztem, nehogy kínzó múltunk elszakítson minket egymástól…

Vélemény: Történetünk főhőse Eva, egy 24 éves nagyon csinos, szőke, vonzó nő. Nemrég költözött New Yorkba közös lakásba Caryvel, a modell barátjával. Cary egyébként biszex és bevallom őszintén, az első néhány oldalon fogalmam sem volt, hogy most nőről vagy férfiről van szó :-)). Elmondása szerint ők olyanok, mint a testvérek. És persze a fiú is nagyon szép (a könyvben mindenki nagyon, de nagyon szép ... hm ez olyan életszerű nem???).  Evanak nem csak a város, a lakás, de a munkahelye is új lesz. Így egyik reggel úgy dönt, feltérképezi azt az irodaházat - vagyis a Crossfire-t -, ahol dolgozni fog. S persze itt "botlik" bele először Gideon Cross-ba, akiről semmit sem tud, de már első percben elalél Tőle.
Gideon persze gyönyörű férfi, akiért a nők sorban állnak, hogy megkaphassák. Dúsgazdag és New York legkapósabb agglegénye.
A történet nagyjából innen kikövetkeztethető. Hamarosan "véletlenek" sokasága hozza egyre közelebb és közelebb őket egymáshoz. És persze végig szexelik az egész könyvet. Mert bizony ez egy ilyen könyv, jó sok erotikával megfűszerezve.

Az írónő igyekszik a főhős férfit úgy beállítani, mintha egy irányításmániás lenne, de mégsem az. Nekem olyan langyos ez a karakter, mint a lábvíz. Eva talán jobban irányít, ám ő sem az az igazi határozott jellem, néha azt sem tudom mit akar. Nem akar járni senkivel, mert nincs rá ideje. De közben mégis szőröstől bőröstől akarja a pasit. Romantikát is akar, meg kapcsolatot, de aztán ha bármi probléma van elmenekül. 
Nekem végig az járt az eszemben, hogy egy elkényeztetett, gazdag liba, aki nem tudja mit csináljon jódolgában. Ja nem, egy dolgot biztosan akar, dugni. De azt jó sokat ... ezt többször, pont ilyen vulgárisan adja a pasi tudtára. 

Ami tetszett: talán picit, de csak egy hajszállal, jobban van megírva - vagy fordítva -, mint a Szürke. Legalábbis nincs benne olyan idegesítő kifejezés, mint a "basszantyú", ettől a szótól a falnak mentem, néhány oldal után. 
Ami nem tetszett: ez a mű/sznob világ; vagyis inkább idegesített.
Aztán ezek állandóan harcra készek, Gideon folyton kemény, Eva pedig állandóan nedves. Vezényszóra élveznek. Hmm ... létezik ilyesmi??? Mindenki tökéletes alakú, itt mindenki étteremben ebédel. Állandóan edzenek és partikra járnak. Amitől pedig ki voltam, a biszex barát úgy kotor elő Evanak egy gyémánt fülbevalót az éppen aktuális parti szerkójához, mintha csak egy bizsuról beszélnének. Na, nálam kereshetne gyémánt fülbevalót bárki ;)

Az elején akaratlanul is összehasonítottam a Szürkével, mert annyi egybeesés volt - erre volt jó az említett 2 nap - mert megpróbáltam úgy nézni ezt a könyvet, mintha a Szürkét nem is olvastam volna. Szóval azért nem ugyanaz a kettő. Ebben a történetben nincsenek játékszerek, se megállapodás, nincs az az igazi alá-fölé rendelt viszony. Bár lehetne párhuzamot vonni a két könyv között, például miért kell minden csajnak "beesnie" egy iroda ajtaján? Ennél jobbat nem lehet kitalálni? Mindkét főhős pasi múltjában van valami bizarr titok. S ott vannak azok a fura legjobb barátnők a pasik oldalán. Ezek nélkül a klisék nélkül már nem működne egy könyv? És mi ez a hajszín mizéria?

A könyv végén, tényleg hiányérzetem volt, nincs meg bennem a vágy, hogy most azonnal olvassam a folytatást. Nos egy erős közepes a könyv. És nem újra olvasós ...

Értékelés: 3/5

Nyelv: magyar
Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2012
Fordító: Kis Ibolya