A Forma-1 világába csatangoltam egy igazán kellemes történettel, finom romantikával és száguldással.
Tartalom: Az összetört szívű, ám kalandvágyó, huszonhat éves Daisy egy napon maga mögött hagyja Amerikát, és egy Forma-1-es csapathoz szegődik, hogy hoszteszként velük tartson kontinensről kontinensre. A száguldó cirkusz nyüzsgésében, az utazások, a lenyűgöző helyszínek, az izgalmas versenyek és fergeteges bulik világában a szerelemre is rátalál. A reggelijüket felszolgáló lány ugyanis az istálló mindkét rivális versenyzőjének szívét rabul ejti. Nemcsak álmai férfija, a sármos, szőke – ám foglalt – Will kerül hozzá egyre közelebb, de Luis, a macsós brazil sztárpilóta sem közömbös iránta. Bár érzései mást és mást sugallnak, Daisy kénytelen két jóképű pasival is flörtölni…
Vélemény: Először féltem, hogy valami nagyképű, elszállt, nőfaló pasikról lesz szó, de kellemesen csalódtam.
Will tipikusan az a hűséges, ugyanakkor kicsit lagymatag férfi, aki nem mer tovább lépni, bármit hoz is elé a sors. Inkább megragad a biztos pocsolyában, mert azt ismeri.
Ugyanakkor Luis lehet, hogy nőcsábász hírében állt, mégis olyan finoman volt megírva a karaktere, hogy az apró kis dolgokból fantasztikusan visszajöttek az érzései. Semmi szükség nem volt hatalmas, nyálas vallomásokra, mégis nagyszerűen átjöttek a kimondatlan szavak. Imádnivaló volt a háttérben megbújó szerelmes apró kedvességeivel, ugyanakkor aranyos piszkálódásaival, önzetlenségével.
Szép történet, kedvelhető szereplőkkel, kellemes, de nem szájbarágós romantikával. A forma-1 nagyszerű hátteret adott neki, még ha a valóságtól kicsit el is rugaszkodott.
"Egymásra meredünk egy darabig, mire lehiggadok annyira, hogy meg tudjak szólalni. – Továbbmegyünk, vagy kiszálljak, és menjek gyalog?
– Meg fogjuk etetni azokat a rohadt hattyúkat! – csattan fel.
– Hát akkor menjünk, és etessük meg azokat a rohadt hattyúkat!
– Rendben! Rohadtul meg is fogjuk!"
"Fura, hogy néha pont azok az emberek tudják rólad a legtöbbet, akik a legkevésbé érdekelnek. Az embert sokkal kevésbé törődik vele, mit mond vagy tesz a jelenlétükben, hiszen úgysem számít, ha minden hibádat megismerik is. Kit érdekel, ha megrémülnek a beütéseidtől?"
Értékelés: 4/5
Nyelv: magyar
Kiadó: I.P.C. Könyvek Kft.
Kiadás éve: 2011
Fordító: Kelecsényi Ágnes és Kelecsényi-Petit Éva
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.